Éghajlatigény.
A lucerna az éghajlattal szemben kevésbé igényes, csak fejlôdése egyes szakaszaiban - csírázás, kezdeti fejlôdés, sarjadzás, virágzás, magérés, stb. - kívánja meg a kedvezô idôjárást. Szereti a mérsékelten meleg, száraz éghajlatot, de hidegtûrô képessége is jó. Hazai lucernafajtáink a - 250C-t, a hótakaró nélküli hideget is elviselik. A téli fagy csak a fiatal és a télre rosszul felkészült lucernásokban okozhat nagyobb kárt. A télállóságot nemcsak a lucerna genetikai tulajdonságai, fiziológiai állapota, a környezeti tényezôk befolyásolják, hanem a kaszálási rendszert is helyesen kell kialakítani: minél több ugyanis a tartalék, annál télállóbb a növény.
A magterméshez különösen fontos a száraz, hosszantartó meleg és napfényes idôjárás /borklíma/. Azokon a területeken, ahol bôséges a csapadék és kevés a napfényes órák száma, a magtermés már bizonytalan.
Éghajlatigénye alapján a lucerna hazánkban mindenütt termeszthetô. Termôképességét a talaj tápanyag-ellátottságán kívül a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja. Növendékenként eltérô a vízigénye: az 1. illetve a 4-5. növedéké a legkisebb.
A szárazabb jellegû Alföld éghajlata kedvezôbb a lucerna termesztésére - fôleg a magtermesztésre és élettartamra - mint a csapadékosabb Dunántúlé, ahol viszont biztosabban és többet terem. Magtermesztésre a déli fekvésû dunántúli domboldalak is alkalmasak.